Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – Akkor biztonságos, ha ki tudunk belőle menekülni?
A nagy nemzetközi célokat mindig távolinak érezzük. Pláne, ha az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottsága ilyen mondatokat ír: "A fejlődés, a fejlesztések, akkor megfelelőek, ha a jelen kor igényeinek a kielégítése mellett, figyelemmel vannak arra, hogy ne sodorják veszélybe a jövő generációit." Pedig ennek a mondatnak a tűzvédelemre is jelentős hatása van.
Energiahatékonyság és építési anyagok éghetősége
Talán mindenki halott már az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerről és a célokról. A 17 célból 9-re közvetlen hatással vannak az épületeink és az építési tevékenység.
A jelenlegi egyik legnagyobb globális veszélyt az átlaghőmérséklet emelkedés okozta környezeti és éghajlat változási problémák jelentik. Ezek kiváltó okainak minimalizálása érdekében világviszonylatban klíma-és környezetvédelmi intézkedéseket hoznak, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában (pl. szén-dioxid, freon). A klímakutatók 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés nagy részét emberi tevékenység okozza, amelyért döntő mértékben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a felelős. Ebben a folyamatban az épületek tűzbiztonsága több szempontból is a környezet- és tűzvédelmi szervezetek figyelmének fókuszába került.
- Egyrészt a tűz és annak negatív következményei jelentős környezeti és társadalmi károkat okozhatnak, sőt növelhetik az indokolatlan erőforrás és nyersanyag felhasználást is. Ezek nem egyeztetetők össze a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer célkitűzéseivel.
- Másrészt a klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében az utóbbi évtizedekben a fókusz az épületek energiahatékonyságára helyeződött. Ugyanakkor ebben a folyamatban nem vizsgáltak meg számos olyan szempontot, melyek jelentős kockázatot hordozhatnak. Ilyen kockázatot jelenthet, hogy az építésnél, a technológiákban, berendezési- és használati tárgyakban jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető, vagy természetes éghető termék és anyaghasználattal szemben.
A nagy nemzetközi célokat mindig távolinak érezzük. Pláne, ha az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottsága ilyen mondatokat ír: "A fejlődés, a fejlesztések, akkor megfelelőek, ha a jelen kor igényeinek a kielégítése mellett, figyelemmel vannak arra, hogy ne sodorják veszélybe a jövő generációit." Pedig ennek a mondatnak a tűzvédelemre is jelentős hatása van.
Energiahatékonyság és építési anyagok éghetősége
Talán mindenki halott már az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerről és a célokról. A 17 célból 9-re közvetlen hatással vannak az épületeink és az építési tevékenység.
A jelenlegi egyik legnagyobb globális veszélyt az átlaghőmérséklet emelkedés okozta környezeti és éghajlat változási problémák jelentik. Ezek kiváltó okainak minimalizálása érdekében világviszonylatban klíma-és környezetvédelmi intézkedéseket hoznak, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában (pl. szén-dioxid, freon). A klímakutatók 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés nagy részét emberi tevékenység okozza, amelyért döntő mértékben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a felelős. Ebben a folyamatban az épületek tűzbiztonsága több szempontból is a környezet- és tűzvédelmi szervezetek figyelmének fókuszába került.
- Egyrészt a tűz és annak negatív következményei jelentős környezeti és társadalmi károkat okozhatnak, sőt növelhetik az indokolatlan erőforrás és nyersanyag felhasználást is. Ezek nem egyeztetetők össze a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer célkitűzéseivel.
- Másrészt a klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében az utóbbi évtizedekben a fókusz az épületek energiahatékonyságára helyeződött. Ugyanakkor ebben a folyamatban nem vizsgáltak meg számos olyan szempontot, melyek jelentős kockázatot hordozhatnak. Ilyen kockázatot jelenthet, hogy az építésnél, a technológiákban, berendezési- és használati tárgyakban jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető, vagy természetes éghető termék és anyaghasználattal szemben.
Természetesen ebben a kimutatásban nincsenek benne az egyéb környezetet szennyező veszélyes és toxikus anyagok.
A tűz legjellemzőbb negatív hatásai a fenntarthatóságra:
- Környezetszennyezés mértéke
- Veszélyes, toxikus anyagok környezetbe jutása
- Nagy mennyiségű CO2 környezetbe jutása
- Levegő szennyezés
- Talaj szennyezés
- Vizek szennyezése
- Oltás, beavatkozás erőforrás igényei és az elhasznált oltóvíz mennyisége
- Károsult épület kezelése
- Veszélyes hulladék keletkezése
- Bontás és bontási hulladék kezelés
- Ártalmatlanítás
- Újjáépítés – a megvalósítás ökológiai lábnyoma valamint az újbóli nyersanyagigény többlet erőforrás használatot eredményez
- Infrastruktúra kiesés
- Gazdasági károk
- Értékek elvesztése (pl. muzeális)
- Pótolhatatlan veszteségek (pl. emberélet)
- Hosszú távú helyrehozhatatlan veszteségek (környezeti károk)
- Emberek sérülése, kezelése
A tűz az épület karbonemissziójára gyakorolt hatása (forrás: Fm global)
Ha az egyes területeket végiggondoljuk, láthatóvá válik, hogy egy tűzesetnek mindig nagy a társadalomra gyakorolt negatív hatása, miközben a szennyező fizessen elv ebben az esetben megvalósíthatatlan. A tűz nagyságától függően ez a hatás lehet lokális, de akár globális is pl. egy erdőtűz kapcsán. Ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a tűzeseteket akkor, amikor a Fenntarthatósági Célok elérésének és biztosításának a lehetőségeiről beszélünk, igazítjuk hozzájuk a jogi környezetet vagy az ösztönző rendszereket.
Forrás: vedelem.hu