Munkabaleset kivizsgálás

Munkabalesetekkel kapcsolatos feladatokat, eljárásokat  az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről és a végrehajtásáról szóló 5/1993. MüM rendelet szabályozza. 

Mit tekintünk balesetnek?

Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Amennyiben munkabalesetről van szó:

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült)közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás,tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Például:

- Próbamunka alatt történik

- Tudatmódosító szer hatása alatt következik be

- Ha a sérült szabálytalanul végzi a munkáját

- Nem volt megbízva a dolgozó a feladattal, amely során balesetet szenvedett

Mikor beszélhetünk súlyos munka balesetről?

- Ha a sérült vagy magzata, újszülöttje halálát okozza

- Önálló életvezetését gátló maradandó károsodás következik be

- Valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodásátok okozta

- Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést,egészségkárosodást szenved

- Súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 

A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni melyek eltérő rendelkezés hiányában a munkáltató feladatai.  

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

A munkavállalónak kötelessége a munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatosan bekövetkezett baleseteket munkáltatójának jelenteti, a munkáltatónak pedig kötelessége a tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni és a munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni

Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása

A munkáltatónak kötelessége három éven belül tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni. Ha munkakieséssel jár a  munkahelyi baleset, akkor erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesíteni kell a sérültet, haláleset esetén annak hozzátartozóját. 

A munkáltató minden munkabalesetről nyilvántartást köteles  készíteni, amely kell hogy tartalmazza :

A Tanuk nevét, lakcímét

Az esemény leírását

A sérült ellátására tett intézkedést 

A sérült nevét  

munkaköre is kardinális tényező,  

egyéni védőeszközők voltak e biztosítva és használva

A kivizsgáláshoz, és e jegyzőkönyv készítéshez hozzátartozik, hogy a baleset bekövetkezése után történt e munkavégzés, illetve mikor és konkrétan hol következett be a sérülést

Munkabaleset esetén intézkedni kell kell a következőkről:

• a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról, értesíteni kell a munkahelyi vezetőt
• a kivizsgálás érdekében gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotban való megőrzéséről
• súlyos munkabaleset esetén azonnal értesíteni kell a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséget

Milyen baleset típusok vannak?

- Üzemi baleset

üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Továbbá a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete. A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető.

- Nem üzemi balesetek

ha a dolgozóval a baleset akkor történik mikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve hogy a munkáltató a szervezett étkezésről gondoskodik.
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte.

- Úti baleset 

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.
Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.